A mesterséges intelligencia korunk egyik legnagyobb tudományos és társadalmi átalakulását hozza. Új lehetőségeket nyit a gyógyításban, az oktatásban, a gazdaságban, a kutatásban és a közszolgálatban, miközben egyre közvetlenebbül vesz részt információink rendezésében és döntéseink előkészítésében. Ezzel új erővel tér vissza egy alapvető kérdés: ki az ember, milyen céloknak kell irányítaniuk a technológiai fejlődést, és ki viseli a felelősséget a döntésekért?
Projektünk abból a meggyőződésből indul ki, hogy az ember egyedi, megismételhetetlen, szabad és felelős személy. A gép képes adatokat feldolgozni, mintázatokat felismerni és döntési lehetőségeket feltárni. Az ember képes megkérdezni, mi igaz, mi jó, mi méltó, és milyen cél érdekében érdemes cselekedni. A technológia értékét az mutatja meg, hogyan szolgálja az emberi méltóságot, az igazságot, a közjót és a közösségek kibontakozását.
Az Ember és gép határán projektben filozófusok, teológusok, jogászok, társadalomtudósok, informatikusok, egészségügyi, gazdasági, oktatási és biztonságpolitikai kutatók dolgoznak együtt. Közös célunk, hogy az antropológiai alapoktól a technikai megoldásokig, az etikai mérlegeléstől a szabályozásig feltárjuk a mesterséges intelligencia lehetőségeit és kockázatait. Az interdiszciplináris és nemzetközi együttműködés számunkra annak feltétele, hogy a technológiai változás komplex valóságára valóban felelős válaszokat adjunk.
Kutatásunk tudományos alapját a filozófiai antropológia adja. Minden jogrend, nevelési rendszer, gazdasági modell, egészségügyi gyakorlat és technológiai fejlesztés valamilyen emberképet fejez ki. Ez az emberkép meghatározza, milyen célokat tekintünk értékesnek, milyen döntéseket tartunk igazolhatónak, milyen felelősséget rendelünk a cselekvőkhöz, és milyen intézményeket építünk. Az ember testi és szellemi, egyedi és közösségi személy, aki értelemmel, akarattal, szabadsággal, kapcsolati képességgel és felelősséggel rendelkezik. Méltósága személyi létéhez tartozik, és életének minden szakaszában azonos erkölcsi súlyt ad jelenlétének.
A teleológiai megközelítés a cél fogalmát helyezi a technológiai értékelés középpontjába. A cél ad irányt a cselekvésnek, az értékelésnek és a fejlődés fogalmának. Egy rendszer gyorsasága, pontossága és hatékonysága a választott célhoz viszonyítva nyer értelmet. Az emberi cselekvés sajátos ereje a célok felismerésében, mérlegelésében és rangsorolásában jelenik meg. A technológiai fejlődés mércéjét ezért az emberi kibontakozás, az igazság, a jó, az igazságosság és a közjó alkotja. E mérce tudományos vizsgálata összekapcsolja a műszaki teljesítményt a filozófiai, etikai és társadalmi következményekkel.
Az emberi személy értelmével megismeri a valóságot, akaratával célokat választ, szabadságával cselekszik, felelősségével pedig vállalja döntéseinek következményeit. E képességek egysége teremti meg az erkölcsi cselekvés terét. Az ember képes saját fogyasztásán és önfenntartásán túl olyan értéket létrehozni, amelyet másoknak, a közösségnek, a jövő generációinak vagy végső soron Istennek ajándékoz. A tudomány, a művészet, a gondoskodás, a nevelés, a közösségépítés és a felelős intézményi cselekvés ennek az értékteremtő képességnek a formái.
A mesterséges intelligencia kutatása ebben a keretben az emberi és a gépi működés pontos fogalmi leírását igényli. A gépi rendszerek nagy mennyiségű adatot kezelnek, mintázatokat azonosítanak, kategóriákat alkotnak, rangsorolnak, előrejelzéseket készítenek és ajánlásokat generálnak. Az emberi cselekvés ehhez értelmezést, igazságigényt, célválasztást, értékelést, erkölcsi ítéletet és személyes felelősséget kapcsol. A kutatás feladata e különböző működésmódok szerkezetének feltárása, valamint annak vizsgálata, hogyan őrizhető meg az emberi döntés értelmi és erkölcsi integritása a technológiai közvetítés egyre összetettebb környezetében.
A normák a felelős döntés szerkezetében közvetítő szerepet töltenek be. Az emberképből cél, a célból érték, az értékből norma, a normából ítélet és döntés, a döntésből pedig cselekvés és felelősség következik. Ez a lánc tudományos keretet ad az algoritmikus rendszerek vizsgálatához is, mert láthatóvá teszi a technikai választások mögött működő emberképi, értékrendi és intézményi előfeltevéseket.
A normatív szuverenitás e folyamat tudatos és felelős kézben tartását jelenti. A személy és a közösség felismeri a döntést alakító normákat, megérti eredetüket, értékeli céljukat, megvitatja igazolásukat, és felelősséget vállal alkalmazásukért. Egy algoritmikus rendszer célfüggvényei, küszöbértékei, kategóriái és prioritásai emberi döntésekből születnek, ezért tudományos és intézményi elemzésük a felelős technológiai kormányzás része. A technológiai szuverenitás így együtt jár a normák értelmezésének, felülvizsgálatának és közösségi igazolásának képességével.
A minőség fogalma ugyanezt a cél- és értékorientált szemléletet erősíti. A minőség a létező, a tevékenység és az intézmény kibontakozását a saját céljához és értékéhez viszonyítja. A mérés, az audit, a szabvány és az indikátor információt ad ehhez az értékeléshez, az emberi értelmezés pedig összekapcsolja a mérhető eredményt a valós céllal. A mesterséges intelligencia szociotechnikai rendszerként adatok, algoritmusok, fejlesztői döntések, intézmények, felhasználói gyakorlatok, gazdasági ösztönzők és szabályozási normák hálózatában működik. E hálózat minősége az emberi célok, az intézményi felelősség és a közjó együttes vizsgálatával ragadható meg.
A katolikus emberkép a teremtett világ iránti felelősséget is ehhez a tudományos horizonthoz kapcsolja. Az ember a teremtett világ része, testi léte összeköti a természeti környezettel, szellemi képességei pedig felelős gondoskodásra hívják. A közös otthon fogalma a környezeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és spirituális összefüggéseket egységben szemléli. A digitális infrastruktúrák energia-, víz-, nyersanyag-, számítási kapacitás- és munkaigénye ezért az MI kutatásának valós anyagi dimenziójához tartozik. A technológiai döntések értékelése kiterjed az erőforrások használatára, a társadalmi terhek és előnyök eloszlására, a helyi közösségekre és a jövő nemzedékek életfeltételeire.
Tudományos programunk módszertani párbeszédet teremt filozófia, teológia, jog, társadalomtudomány, közgazdaságtan, egészségtudomány, oktatáskutatás és műszaki tudományok között. Az empirikus kutatás feltárja a technológiák működését, használatát és társadalmi hatásait. A filozófiai reflexió tisztázza az emberképi és teleológiai alapokat. Az etika és a normatan a döntések értékrendi szerkezetét elemzi. A jog és a szabályozástudomány intézményi formát ad a felelősségnek. A műszaki tudományok pedig olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyek e célok szolgálatában alkalmazhatók. E tudományterületek együttműködése adja a projekt intellektuális erejét.
Arra hívjuk a kutatókat, hallgatókat, szakembereket és minden érdeklődőt, hogy kövessék munkánkat és kapcsolódjanak be ebbe a tudományos párbeszédbe. A mesterséges intelligencia fejlődése lehetőséget ad arra, hogy új pontossággal fogalmazzuk meg az emberi fejlődés mércéit, intézményeink normatív alapjait és a technológiai felelősség követelményeit. Közös feladatunk olyan technológiai kultúra és intézményi rend építése, amely az emberi méltóságot, az igazságot, a szabadságot, a gondoskodást, a felelősséget, a közösséget és a teremtett világ iránti elkötelezettséget szolgálja. Ezzel a céllal kívánunk tudományos közösséget építeni, párbeszédet kezdeményezni és maradandó értéket teremteni.
Artificial intelligence is bringing about one of the greatest scientific and social transformations of our age. It opens new possibilities in healthcare, education, the economy, research and public service, while playing an increasingly direct role in organising our information and preparing our decisions. With renewed force, a fundamental question returns: who is the human person, what goals should guide technological development, and who bears responsibility for decisions?
Our project proceeds from the conviction that the human person is unique, unrepeatable, free and responsible. A machine can process data, recognise patterns and identify decision options. The human person can ask what is true, what is good, what is worthy, and for what purpose it is worth acting. The value of technology is shown by how it serves human dignity, truth, the common good and the flourishing of communities.
In the On the Border Between Humans and Machines project, philosophers, theologians, lawyers, social scientists, computer scientists, and researchers in healthcare, economics, education and security policy work together. Our common goal is to explore the opportunities and risks of artificial intelligence from anthropological foundations to technical solutions, and from ethical deliberation to regulation. For us, interdisciplinary and international cooperation is the condition for giving genuinely responsible answers to the complex reality of technological change.
The scientific foundation of our research is philosophical anthropology. Every legal order, educational system, economic model, healthcare practice and technological development expresses some conception of the human person. This conception determines which goals we regard as valuable, which decisions we consider justifiable, what responsibility we assign to agents, and what institutions we build. The human being is a bodily and spiritual, individual and communal person, endowed with reason, will, freedom, the capacity for relationships and responsibility. Human dignity belongs to personal existence and gives the same moral weight to a person’s presence at every stage of life.
The teleological approach places the concept of purpose at the centre of technological evaluation. Purpose gives direction to action, evaluation and the concept of development. The speed, accuracy and efficiency of a system acquire meaning in relation to the purpose chosen. The distinctive power of human action appears in the recognition, evaluation and ordering of purposes. The standards of technological development are therefore human flourishing, truth, the good, justice and the common good. Scientific examination of these standards connects technical performance with philosophical, ethical and social consequences.
The human person knows reality through reason, chooses goals through the will, acts through freedom, and through responsibility assumes the consequences of decisions. The unity of these capacities creates the sphere of moral action. Human beings are capable of creating value beyond their own consumption and self-preservation and of offering it to others, to the community, to future generations or, ultimately, to God. Science, art, care, education, community-building and responsible institutional action are forms of this value-creating capacity.
Research on artificial intelligence within this framework requires a precise conceptual description of human and machine functioning. Machine systems process large quantities of data, identify patterns, create categories, rank, make predictions and generate recommendations. Human action adds interpretation, a claim to truth, the choice of goals, evaluation, moral judgement and personal responsibility. The task of research is to reveal the structure of these different modes of operation and to examine how the intellectual and moral integrity of human decision-making can be preserved in an increasingly complex environment of technological mediation.
Norms play a mediating role in the structure of responsible decision-making. A conception of the human person gives rise to purpose, purpose to value, value to norm, norm to judgement and decision, and decision to action and responsibility. This chain also provides a scientific framework for examining algorithmic systems because it makes visible the anthropological, value-based and institutional presuppositions operating behind technical choices.
Normative sovereignty means keeping this process consciously and responsibly in human hands. The person and the community recognise the norms that shape decisions, understand their origins, evaluate their purposes, discuss their justification and assume responsibility for their application. The objective functions, thresholds, categories and priorities of an algorithmic system arise from human decisions, and their scientific and institutional analysis is therefore part of responsible technological governance. Technological sovereignty thus goes together with the capacity to interpret, review and justify norms within the community.
The concept of quality reinforces the same purpose- and value-oriented perspective. Quality relates the flourishing of a being, activity or institution to its own purpose and value. Measurement, audit, standards and indicators provide information for this evaluation, while human interpretation connects measurable results with the real purpose. As a sociotechnical system, artificial intelligence operates within a network of data, algorithms, design decisions, institutions, user practices, economic incentives and regulatory norms. The quality of this network can be grasped through the joint examination of human purposes, institutional responsibility and the common good.
The Catholic conception of the human person also connects responsibility for the created world to this scientific horizon. The human being is part of the created world, bodily existence connects the person to the natural environment, and spiritual capacities call the person to responsible care. The concept of our common home views environmental, social, economic, cultural and spiritual relationships as a unity. The energy, water, raw-material, computing-capacity and labour requirements of digital infrastructures therefore belong to the real material dimension of AI research. The evaluation of technological decisions extends to the use of resources, the distribution of social burdens and benefits, local communities and the living conditions of future generations.
Our scientific programme creates a methodological dialogue among philosophy, theology, law, the social sciences, economics, health sciences, educational research and the technical sciences. Empirical research reveals how technologies function, how they are used and what social effects they produce. Philosophical reflection clarifies anthropological and teleological foundations. Ethics and normative theory analyse the value structure of decisions. Law and regulatory studies give institutional form to responsibility. The technical sciences develop solutions that can be applied in the service of these goals. Cooperation among these disciplines gives the project its intellectual strength.
We invite researchers, students, professionals and all interested visitors to follow our work and join this scientific dialogue. The development of artificial intelligence gives us an opportunity to formulate with new precision the standards of human development, the normative foundations of our institutions and the requirements of technological responsibility. Our common task is to build a technological culture and institutional order that serves human dignity, truth, freedom, care, responsibility, community and commitment to the created world. With this purpose, we seek to build a scientific community, initiate dialogue and create lasting value.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatási kezdeményezése azt vizsgálja, hogyan integrálható felelősen a mesterséges intelligencia a társadalomba – antropológiai, etikai, jogi és technológiai nézőpontból.
The research initiative of Pázmány Péter Catholic University examines how artificial intelligence can be responsibly integrated into society from anthropological, ethical, legal and technological perspectives.
A projekt központi kérdése, hogy miként értelmezhető újra az ember képe akkor, amikor algoritmikus rendszerek részt vesznek a döntés-előkészítésben, tartalomkészítésben és értelmezésben.
The central question is how the image of the human person must be rearticulated when algorithmic systems participate in decision preparation, content generation and interpretation.
A projekt nemcsak az MI-alkalmazások megfelelőségét vizsgálja, hanem azt is, milyen fogalmi nyelven beszélhetünk igazságról, szabadságról és felelősségről.
The project studies not only the adequacy of AI applications, but also the conceptual language of truth, freedom and responsibility.
A kutatás összeveti az MI szabályozási, etikai és intézményi kereteit, különös tekintettel az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra.
The research compares regulatory, ethical and institutional AI frameworks, with special attention to transparency and accountability.
A műszaki kutatás a nagy nyelvi modellek, interpretálhatósági módszerek és kockázatos viselkedési mintázatok vizsgálatához kapcsolódik.
The technical strand is connected to large language models, interpretability methods and the analysis of risky behavioural patterns.
Küldetésünk, hogy a mesterséges intelligencia fejlődését az emberi személy egészéből – méltóságából, szabadságából, kapcsolati természetéből és felelősségéből – kiindulva vizsgáljuk, és olyan tudományos, normatív és intézményi keretek kialakításához járuljunk hozzá, amelyekben a technológia az igazságot, az emberi kibontakozást, a közjót és a teremtett világ felelős gondozását szolgálja.
Our mission is to examine the development of artificial intelligence by starting from the whole human person – dignity, freedom, relational nature and responsibility – and to contribute to the creation of scientific, normative and institutional frameworks in which technology serves truth, human flourishing, the common good and responsible care for the created world.
Az ember nem redukálható adatprofilra, teljesítményre, társadalmi funkcióra vagy információfeldolgozó rendszerre. Testi-szellemi, egyedi és közösségi személy, akinek méltósága önérték, nem pedig hasznosság vagy aktuális képesség függvénye. Ez adja az MI minden alkalmazásának antropológiai alapját.
The human person cannot be reduced to a data profile, performance, social function or information-processing system. The human person is bodily and spiritual, individual and communal, and possesses dignity as an intrinsic value rather than as a function of usefulness or current capacity. This provides the anthropological foundation for every application of AI.
A gyorsaság, pontosság és hatékonyság önmagában nem határozza meg a fejlődés értékét. A döntő kérdés az, milyen emberi és közösségi célt szolgál a technológia, milyen értékeket erősít, és elősegíti-e az ember valódi kibontakozását. A technika eszköz és közvetítő, legitimációját az igazsághoz, a jóhoz, a méltósághoz és a közjóhoz való viszonya adja.
Speed, accuracy and efficiency in themselves do not determine the value of development. The decisive question is what human and communal purpose technology serves, what values it strengthens, and whether it promotes genuine human flourishing. Technology is an instrument and a mediator, and its legitimacy is given by its relation to truth, the good, dignity and the common good.
Az információ és a döntés között értelmezés, norma, ítélet és felelősség áll. Kutatásunk ezért feltárja az algoritmikus kategóriák, prioritások és optimalizációs célok emberképi és értékrendi előfeltevéseit, valamint a jogi, erkölcsi, vallási, szakmai és technikai normák kapcsolatát. Célunk az ember normatív szuverenitásának megőrzése: a döntések alapjául szolgáló normák legyenek felismerhetők, megvitathatók és felelősen felülvizsgálhatók.
Interpretation, norm, judgement and responsibility stand between information and decision. Our research therefore reveals the anthropological and value-based presuppositions of algorithmic categories, priorities and optimisation goals, as well as the relationship among legal, moral, religious, professional and technical norms. Our aim is to preserve human normative sovereignty: the norms underlying decisions should be identifiable, open to discussion and responsibly reviewable.
A mesterséges intelligencia szociotechnikai és anyagi infrastruktúrákban működik, ezért társadalmi és ökológiai következményei is vannak. Vizsgáljuk, milyen erőforrásokat használ, hogyan alakítja a munkát, a kapcsolatokat és az intézményeket, kik viselik a költségeit, és hogyan hat a jövő nemzedékek lehetőségeire. A felelős innováció számunkra a személy méltóságának, a szolidaritásnak, az igazságosságnak és a teremtett világ gondozásának összehangolt szolgálata.
Artificial intelligence operates within sociotechnical and material infrastructures and therefore has social and ecological consequences. We examine what resources it uses, how it shapes work, relationships and institutions, who bears its costs, and how it affects the opportunities of future generations. For us, responsible innovation is the coordinated service of the dignity of the person, solidarity, justice and care for the created world.
Hitvallásunk: a mesterséges intelligencia akkor válik a valódi emberi fejlődés részévé, ha az ember nem veszíti el önmaga, közösségei és a teremtett világ iránti felelősségét. A tudomány feladata, hogy a technológiai lehetőségeket az ember egészének fényében értelmezze, a személyt célnak és ne eszköznek tekintse, és az innovációt az igazság, a gondoskodás, az igazságosság, a béke és a közjó rendjébe illessze.
Our creed: artificial intelligence becomes part of genuine human development when human beings do not lose their responsibility for themselves, their communities and the created world. The task of science is to interpret technological possibilities in the light of the whole human person, to regard the person as an end and not as a means, and to integrate innovation into the order of truth, care, justice, peace and the common good.
A projekt hat tematikus kutatócsoportja egy átfogó emberkép- és MI-etikai kerethez kapcsolódik. A blokkok egyszerre mutatják be az egyes kutatási területek fókuszát, a csoportvezetőket és a tagokat.
The project’s six thematic research groups are connected to an overarching anthropological and AI-ethical framework. The blocks below present each research field together with its leaders and participants.
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Információs Technológiai és Bionikai Kar
Catholic University of America (CUA), Leonum Institute
Faculty of Humanities and Social Sciences
Faculty of Information Technology and Bionics
Catholic University of America (CUA), Leonum Institute
16 résztvevő
Sérülékeny csoportok védelme, emberi felügyelet, etikai audit és felelős MI-használat az ellátás mindennapi gyakorlataiban.
9 résztvevő
Az MI biztonságpolitikai és válsághelyzeti alkalmazásainak etikai és normatív feltételei, különös tekintettel a hibák magas társadalmi költségére.
11 résztvevő
Összehasonlító kutatás a nemzeti MI-stratégiákról, uniós normákról, auditálhatóságról, átláthatóságról és jogorvoslati mechanizmusokról.
10 résztvevő
Keresztmetszeti kutatás a szabadság, felelősség, méltóság, igazság és az MI által közvetített értelmezés antropológiai kérdéseiről.
6 résztvevő
Felelősség, elszámoltathatóság, erőforrás-elosztás, ösztönzőrendszerek és strukturális torzítások az algoritmikus döntéshozatalban.
16 résztvevő
Forráskritika, kritikai gondolkodás, MI-generált tartalmak értelmezése, különös figyelemmel a felsőoktatásra és a pszichológusképzésre.
16 participants
Protection of vulnerable groups, human oversight, ethical audit and responsible use of AI in everyday care settings.
9 participants
Ethical and normative conditions for AI in security policy and crisis contexts, with special attention to high-cost errors.
11 participants
Comparative research on national AI strategies, EU standards, auditability, transparency and redress mechanisms.
10 participants
Cross-cutting research on freedom, responsibility, dignity, truth and AI-mediated interpretation of the human person.
6 participants
Responsibility, accountability, resource allocation, incentive systems and structural bias in algorithmic decision-making.
16 participants
Source criticism, critical thinking and interpretation of AI-generated content, with special focus on higher education and psychology training.
Új humanizmus az idegtudományok és a mesterséges intelligencia korában (NHNAI)New Humanism in the Time of Neurosciences and Artificial Intelligence (NHNAI)
NHNAI honlapja ↗NHNAI website ↗A hírek betöltése folyamatban van.
News items are being loaded.
Az események betöltése folyamatban van.
Events are being loaded.
